A depresszió kezelhető! – EAAD Mórahalmon is
Az Európai Szövetség a Depresszió Ellen magyar hálózata 2025. április 9-én ünnepélyesen bővült a Mórahalmi régióval is. Móra-Vitál Járóbeteg-szakellátó és Fürdőgyógyászati Központ által fenntartott Mórahalmi Egészségfejlesztési Iroda vállalta a helyi koordinátor szerepét, és velük közösen az Aranyszöm Rendezvény házban egy élményekkel teli Nyitórendezvényt szerveztünk.
A rendezvényt Bende Anna, a Mórahalmi EFI irodavezetője moderálta és nyitotta meg, köszöntve az összegyűlt helyi közösségi segítők, szakembereket, pedagógusokat és az előadókat. Kiemelte, hogy az EFI kiemelt témája a régi lelkiegészségének a megőrzése és hogy a rendezvény legfőbb célja a szakmaközi hálózatfejlesztés, kapcsolatépítés és a depresszióról való kommunikáció fejlesztése.
Buza Domonkos a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége tiszteletbeli elnöke, a Magyar Mentálhigiénés Szövetsége elnöke, Végeken Egészséglélektani Alapítvány kuratóriumi tagja köszöntőjében arra buzdította a résztvevőket, hogy a legfontosabb dolguk most egy olyan közösség és „összetartó mag” kialakítása, ami közösen hatékonyan tud dolgozni az általuk megfogalmazott célokért. Kiemelte, hogy a legnagyobb szerepe a segítő és emberekkel foglalkozó szakmacsoport szakembereinek az összefogásának lehet. Dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének az igazgatója is a közösség erejére hívta fel a figyelmet, rámutatva arra, hogy az EAAD beavatkozások fenntarthatóság és sikere is ebbe rejlik.
Székely András, a VEA munkatársa és az EAAD hazai koordinátora rövid előadásban bemutatta az Európai Szövetség a Depresszió Ellen programját. Megmutatta, hogy az EAAD különbözői szintjeinek, a mentális egészséggel foglalkozó alapellátásban dolgozó szakembereknek, a közösségi kampánynak, a közösségi segítőknek és kapuőröknek és az érintett, veszélyeztetett populációnak a támogatása és fejlesztése az EAAD intervenciónak a legfontosabb célja.
Jakabos Boglárka, a Szenvedélybetegek Nappali Intézményének szakmai vezetője, a Család-és Gyermekjóléti Központ tanácsadó pszichológusa a „Létezés a nemlét határán” című, Dr. Kapornai Krisztina a Szegedi Tudományegyetem – egyetemi docense, a Gyermek- és Ifjúságpszichiátria Osztály vezetője, a „Korai kezdetű major depresszió” és Dr. Kiss Enikő a Szegedi Tudományegyetem Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Osztály munkatársa a „Gyermekkori depresszió az öngyilkosság hátterében” című előadásaikban bemutatták a depressziót, mint komoly pszichiátriai betegséget, felhívták a figyelmet a komoly következményeire, kiemelten az öngyilkosságra és megmutatták, hogy a gyermekkorban történő felismerésére és a kezelés korai elkezdésére mindenhol óriási szükség van.
Egy rövid szünet után a résztvevők WordCafé módszerrel, SWOT analizissel közösen átbeszélték, hogy a mórahalmi régióban és kiemelten Mórahalmon mik az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek az EAAD négy szintjén és összességében a mentális betegségek ellátási helyzetében.
A WordCafé módszer eredményei megtalálhatók az oldal alján!
Köszönjük a Mórahalmi Egészségfejlesztési Irodának a szervezést és a töretlen lelkesedésüket!
EAAD Mórahalmon – SWOT analízis a négy szinten
A Mórahalmi Szövetség a Depresszió Ellen lehetőségei a régióban a szakemberek által megfogalmazott szempontok alapján
- szint: Háziorvosok, mentálhigiénés szakemberek
A helyi ellátórendszer alapját képezik a háziorvosok és a mentálhigiénés szakemberek, akik személyes és szakmai ismeretségek révén stabil hátteret biztosítanak a mentális egészségvédelem terén. A jól működő jelzőrendszer további erősséget jelent. Ugyanakkor a rendszer túlterheltsége, a szakemberhiány, valamint a depresszióval és öngyilkossági veszéllyel kapcsolatos érzékenyítés hiánya komoly hiányokat mutat. Lehetőség rejlik a személyes kapcsolatok és találkozások fokozásában, az egészségnevelési és prevenciós tevékenységekben, valamint a szakmaközi kommunikáció erősítésében. A legnagyobb veszélyeket a szolgáltatók elöregedése, a családi rendszerre való korlátozott hatásgyakorlás, a kortársak negatív hatása, valamint a stigmatizáció, bagatellizálás és az utánkövetés nehézségei jelentik.
- szint: Lakossági kampány, PR tevékenység
A lakosság tájékoztatását célzó kampányok során több csatornán is elérhetők információk, mint például az EFI, egyházi szervezetek és civil programok Facebook-oldalai, plakátok, szórólapok, valamint különböző helyi rendezvények (pl. Kapocs Népfőiskola, könyvtári események). Ezek jó alapot adnak a tájékoztatásra és prevencióra. Ugyanakkor a fiatalok elérésében akadályt jelent, hogy nem olvasnak szórólapokat, és a Facebook is kevésbé éri el őket. A lakosság érdektelensége és a destigmatizációval járó nehézségek további hátráltató tényezők. Lehetőség nyílik célzott, személyesebb kampányokra, például pedagógusokat, nagycsaládosokat bevonva, valamint új médiacsatornák (TikTok, Reels) használatával. A flashmobok, idézet kampányok és közösségi események szintén hasznos eszközök lehetnek a figyelem felkeltésére. Veszélyt jelent azonban a közösségi médiában terjedő hamis információk, a torz énkép kialakulása, illetve az ellátórendszer túlterheltsége, valamint a fiatalok negatív kortárscsoport-hatása.
- szint: Közösségi segítők, kapuőrök és érdekelt felek (hálózatépítés)
A közösségi hálózat színes szereplőkből áll: pedagógusok, kortárs segítők, iskolapszichológusok, civil szervezetek (pl. Karitász, Nagycsaládosok Egyesülete), valamint a kollégiumi közösségek mind jelentős védőfaktort képviselnek. A Szegedi Klinika közelsége szintén előnyt jelent. A gyengeségek között megjelenik az információáramlás akadozása, az elszigeteltség, a fluktuáció, a kiégés, valamint az elköteleződés hiánya. A civilek bevonása jelenleg hiányos, a szakemberhiány és az ingázó szakemberek jelenléte tovább nehezíti az együttműködést. Lehetőség lenne együttműködési megállapodások kötésére, fórumok, filmklubok, pszichológiai prevenciós csoportok szervezésére, valamint a gyerekek bevonására kortárs segítőként. Veszélyt jelenthet a stigmatizáció, az érdeklődés hiánya, az anyagi források szűkössége, a rövid távú pályázatok, valamint a felelősség áthárítása, és a hálózatépítési lehetőségek hiánya.
- szint: Betegek, magas kockázatú csoportok és hozzátartozóik
A negyedik szinten lévők támogatása elsősorban az intézményesített rendszerekre és a szorosabb közösségi kapcsolatokra támaszkodik. A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat, a HOSZKP integrált ellátási rendszere, valamint a pszichiáter heti jelenléte mind előnyt jelent. Szeged elérhetősége és az ifjúsági klub szintén erőforrásként szolgálhat. Ugyanakkor a szakemberhiány, a külterületek nehéz megközelíthetősége, a hosszú várólisták és az ellátottak ellenállása, valamint a probléma felismerésének hiánya gyengítik a rendszert. Lehetőség rejlik a háziorvosok és védőnők képzésében, gyors szűrőtesztek alkalmazásában, iskolai felvilágosító előadásokban és programokban, illetve családi napokon végzett szűrésekben, akár nyílt napok formájában. Veszélyt jelent a megbélyegzés, az elszigetelődés, a kitartás hiánya, valamint a szakemberek rugalmatlansága és az egyéni sorsokra való kevésbé érzékeny megközelítés.
Összesített SWOT-analízis – Mórahalmi Szövetség a Depresszió Ellen
Erősségek (Strengths)
- Személyes és szakmai kapcsolatok erőssége
– Háziorvosok, mentálhigiénés szakemberek közötti ismeretség
– Közösségi kapcsolatok, gyors információáramlás a kisebb közösségekben - Jól működő jelzőrendszer és sokszínű résztvevők
– Iskolapszichológusok, pedagógusok, kortárs segítők, civil szervezetek
– Családsegítő szolgálatok aktív jelenléte - Számos helyi kampány, rendezvény és online jelenlét
– EFI, könyvtári és egyházi programok, Facebook kommunikáció
– Prevenciós előadások, közösségi események (Kapocs Népfőiskola rendezvényei, Kék Kereszt csoport) - Szeged közelsége, mint egészségügyi háttér
– Klinikai háttér elérhetősége a térségből
Gyengeségek (Weaknesses)
- Súlyos szakemberhiány és túlterheltség
– Háziorvosok, pszichológusok, szociális munkások, pedagógusok leterheltsége
– Fluktuáció, kiégés, elhivatottság csökkenése - A fiatalok nehéz elérése
– Szórólap, Facebook kevésbé hatékony; TikTok használata még nem jellemző
– Fiatalok érdektelensége, digitális zaj - Információáramlás akadozása, elszigeteltség
– Kapcsolathiány a segítő közösségek között
– Civilek bevonása hiányos - Ellátórendszer korlátai
– Várólisták, elérhetetlenség külterületeken, ingázó szakemberek rendszertelensége
– Magánellátás nehezen megfizethető
Lehetőségek (Opportunities)
- Digitális kampányeszközök használata
– TikTok, Reels, figyelemfelkeltő videók, “idézet kampányok”
– Flashmobok, online közösségépítés - Közösségi események, prevenciós napok szervezése
– Családi nap, pszichológiai szűrések, filmklub, tematikus események
– Nyílt napok pszichiátrián, iskolai edukáció - Partnerségek és együttműködések fejlesztése
– Intézmények közötti megállapodások
– Civil szervezetek, egyház bevonása, közös fórumok - Kortárssegítés és gyermekek bevonása
– Iskolai és kollégiumi programok, peer support modellek
Veszélyek (Threats)
- Stigmatizáció és előítéletesség
– Mentális betegségekhez társuló megbélyegzés
– Félelem a nyíltságtól, visszahúzódás - Közösségi média negatív hatásai
– Hamis információk, torz énkép
– Influenszerek felelőssége, önértékelési zavarok - Ellátórendszer hosszú távú fenntarthatatlansága
– Anyagi korlátok, túlterheltség
– Kapcsolati hálók hiánya, eszköztelenség - Családi rendszer problémái
– Szülői támogatás hiánya, nevelési hiányosságok (pl. kudarcélmény feldolgozása)
– Kortárscsoportok negatív befolyása
Kulcs következtetések:
- A személyes kapcsolatokra és meglévő közösségi hálóra lehet építeni.
- A fiatalok elérésére új kommunikációs formákra van szükség.
- A szakemberek támogatása és hálózatosodás létfontosságú a rendszer működőképességéhez.
- A mentális egészség társadalmi elfogadottsága (destigmatizáció) továbbra is központi kihívás.
- A digitális és közösségi innovációk (pl. kampányvideók, tematikus napok) kiaknázása jelentős előrelépést hozhat.
